Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Amennyiben egy nő gyakran él át traumatizáló élményeket, akkor nagyobb az esélye, hogy szívbetegség alakul ki nála, különösen a menopauzát követően.

A Katrina hurrikán tíz éve tarolta le New Orleans városát. Tíz évvel a hatalmas vihar után a kardiovaszkuláris kórképek továbbra is szignifikánsan gyakoribbak a természeti csapás térségében, mint a Katrina előtti években.

A nyári meleg végén mind több helyen gyullad meg az erdő. Ausztráliában az erdőtűz okozta légszennyezés a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságának növekedésével járt, a korosodó férfiak csoportjában kiváltképp a hirtelen szívhalál fordult elő mind többször.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.

Az akut stressz zavart szorongás, intenzív félelem vagy tehetetlenségérzés, disszociatív tünetek, az esemény újraélése és elkerülő magatartásformák jellemzik. Az érintettek ki vannak téve a poszttraumás stressz szindróma veszélyének. 

A 2011-ben Japánban lezajlott nagy földrengés alatt és után több betegség gyakorisága megnövekedett. Az akut coronaria-szindróma és a hirtelen szívhalál gyakorisága mindjárt a fő rengés után felugrott, majd gyorsan csökkent; szívelégtelenség és pneumónia több mint 6 hétig gyakrabban fordult elő.

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.

A vírus-hepatitisek olyan infekciós kórképek, amelyekben a „hepatotrop” vírusok elsősorban a májat betegítik meg.